Merre akarja vezetni a Lélek az Egyházat?

A szinódus, a szünodosz eredendően közös (szün) úton levést (hodosz) jelent, és a kereszténység egészen ősi eljárásmódját alkotja. Válságok idején vagy megújulási igények esetén a keresztények kisebb-nagyobb gyakorisággal mindig is összegyűltek, hogy a helyzetüket felmérve közösen döntést hozzanak, noha a résztvevők eltérő szerepeket töltöttek be, az egyházi személyek mellett a tanácskozáson szép számmal részt vettek világi hívek is.

Merre akarja vezetni a Lélek az Egyházat? Ez a fő kérdése a következő két év szinodális folyamatának.

A cél annak közös megvitatása, hogy miként lehet közösen teljesíteni Isten akaratát az új évezredben.

Sokan úgy gondolhatják ez a papok, sőt a püspökök problémája, hétköznapi embernek, hívőnek nem sok köze lehet hozzá. A Vatikán szándéka szerint azonban a részvétel nem tetszőleges, minden egyházmegyének kötelező részt vennie benne, és minden hívőnek illő és ajánlatos.¹

„Akadnak, akik gyanakodva nézik az ide kapcsolódó törekvéseket – jegyzi meg Görföl Tibor – attól féltik az egyházat, hogy ha „erőltetjük” a szinodalitást, azzal azt kockáztatjuk, hogy valamilyen többségi szavazásos rendszer eltörli azokat az értékeket, amelyeket Krisztus közössége hordoz és képvisel. Valójában azonban a szinodalitás nem ezeket jelenti…Talán úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a szinodalitás a kölcsönös szeretet érvényre jutása, alakító erővé válása Krisztus Testében, a keresztény közösségben.”²

Hogyan válaszoljunk keresztényként az egyházat érő kihívásokra, hogyan dolgozzunk egy igazságosabb társadalom érdekében?

–  tette fel a kérdést Jean Claude Hollerich bíboros, Luxemburg érseke, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa elnöke és a püspöki szinódus főrelátora az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, Budapesten megtartott előadásában.

„… Úgy hiszem, a válasz abban áll, hogy újra egyházként tekintünk magunkra, és hitelesen éljük meg az egyház misztériumát. Az egyház Isten népe, amely a megváltás örömével élve evangelizál a világ felé…

Ugyanakkor ez az egység nyitott is marad, tiszteletben tartja a különböző kultúrákat, sőt megbecsüli, és magába olvasztja mindazt, ami jó ezekben a kultúrákban. Nem hinném, hogy a megoldás abban állna, hogy belekezdjünk a szekértáborok, a mi és az ők csatájának a logikájába: a keresztények kontra laikusok, az életpártiak kontra halálkultúra védelmezőinek szembeállításába. Sokkal inkább hitelesebb egyházzá kéne válnunk: testvériesebb, befogadóbb, irgalmasabb, nyitottabb egyházzá a segítségkérők és az út szélére szorultak felé – még ha más népekhez tartoznak is. Irgalmas szamaritánus egyházzá kell válnunk…

Európa jövőjéről elmélkedve Hollerich bíboros az identitás válságáról is szólt:

„Az Európai Unió alapértéke az Isten képére és hasonlatosságára teremtett, és társaival igazi közösségi életre meghívott ember méltóságának tisztelete és megvallása…Jelen pillanatban Európában súlyos vita tárgya az emberi személy fogalma, a teremtő Isten tervével való kapcsolatának kérdése. Az európai ember egyre inkább úgy tekint az emberi létformára, mintha önálló, semmi által nem korlátozott választás eredménye volna…”

Hollerich bíboros az Eucharisztia misztériumáról elmélkedve kiemelte:

„Az Eucharisztia a testvériség kenyere. Ez egy megtört és szétosztott kenyér, amelynek adomány íze van. Egyszerre születik a testvériségből, és egyszerre a testvériséghez is vezet.

Az emmauszi tanítványok a kenyértörésben ismerték fel a feltámadott, élő Jézust. Röviddel azelőtt a kereszten meghalt Messiás életadó gesztusát ismerték így fel. Ez hoz létre, ez teremt igazi testvériséget, és ebben az adományozott életet látták meg, amely elűzi a szomorúságot, a félelmet és a halált.”

Európa jelenkori helyzetét elemezve Ferenc pápa Mindnyájan testvérek kezdetű enciklikája nyomán beszélt a migráció kérdéséről, a természeti javak felhasználásáról, a társadalmi igazságosságról és az ökológiai válságról is.

„A Szentatya mindannyiunkat megszólít. Meghívás ez egy nyitott testvériségre, amelyen keresztül lehetővé válik, hogy minden embert elismerjünk, tiszteljünk, szeressünk. Függetlenül attól, hogy fizikailag közel van-e hozzánk vagy távol, és attól is függetlenül, hogy hol született vagy hol él. Azt hiszem, Ferenc pápa ezen enciklikájában arra is útmutatót találunk, hogy az Eucharisztiát miként kapcsoljuk a társadalmi felelősségvállalás és az evangelizáció kérdésköréhez…

Európa kezd elfelejtkezni a keresztény gyökereiről. Ennek a legnyilvánvalóbb jele, hogy nem képes szeretetre méltó, és segítségre szoruló testvért látni azokban az emberekben, akik a világ más tájain születtek vagy élnek. Ha társadalmi felelősségről beszélünk, az azt jelenti, hogy társadalmi barátságról és testvériségről beszélünk…

Az Európai Unió jelmondata is “Egység a sokféleségben.” Keresztényekként tudjuk, hogy az Eucharisztia teremti az egyházat, Ecclesia de Eucharistia, ahogy azt II. Szent János Pál pápa egyik enciklikájának címe is kiemeli.

Az Eucharisztia teremti meg a sokféleségnek, Isten gazdag népének egységét, és az Eucharisztia az, amely a különbözőségeink ellenére meg is tartja ezen egységünket.

Hiszen valamennyien Krisztus egyesítő misztériumából táplálkozunk, ahogy a sok hajtás az egyetlen szőlővesszőből…

Az Eucharisztia kenyere, amely a föld termése és az emberi munka gyümölcse, ahogyan a szentmisében is mondjuk, arra sarkall bennünket, hogy tegyünk a teremtett világ védelmében. Amiként Assisi Szent Ferenc, a Naphimnusz szerzője is tette: alázatra és önzetlenségre hívva bennünket, hogy mindenben, de leginkább az Eucharisztiában és szegény testvéreinkben is felismerjük Isten jelenlétét, s hogy a teremtett világgal összhangban éljünk, nem kisajátítva magunknak azt, ami mindenkinek jár…” ³

¹ “Nem másik, de másféle Egyházért.” Magyar Kurír, 2021. október 14./ Idézet Görföl Tibor írásából.

² ”Krisztus valóban jelen van a keresztény közösségben”, Új Város Online, 2021. október 19./ Idézet Nobilis Márió atya írásából.

³ Részletek Jean Claude Hollerich bíborosnak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 2021. szeptember 9-én elhangzott előadásából.

A témával kapcsolatos korábbi összeállításunkat itt olvashatják: https://ujvarosonline.hu/tarsadalom/egyetemes-szinodus-a-szinodalitasrol-kezdetet-veszi-az-egyhazmegyei-szakasz

Ajánlott: Katolikus tv (EWTN)  adása a szinódussal kapcsolatban: https://katolikus.tv/vasarnap-madocsai-beaval-kocsis-fulop-ersek-metropolita-herbert-dora-gulyas-peter-es-krudy-tamas/