Női létünk felfedezése – online lelkigyakorlat Mária útján 2.0

Igent mondok címmel idén másodjára hívja a nőket 30 napos online lelkigyakorlatra a Jézus Szíve Társasága májusban, Mária hónapjában. A szervezőkkel tavaly április végén megjelent interjúnkat közöljük újra.

noi-letunk-felfedezese-online-lelkigyakorlat-maria-utjan

Oly sokan kérték, nagyon nagy öröm volt tavaly is Mária életének szemlélésén keresztül Istenhez és a saját női létünk megéléséhez kerülhetünk közelebb – mondják a szervezők a 2022. évi Igent mondok online női lelkigyakorlatról, melyre a napokban még lehet itt jelentkezni.

Milyen nőképet állít elénk Mária alakja és hogyan segíthet ez minket a 21. században? Erről beszélgettünk egy évvel ezelőtt, 2021 áprilisában a lelkigyakorlat tematikája kapcsán a négy szervező közül Balla Erika SJC szerzetesnővérrel és Jacsó Annamáriával.

 

 

 

 

Kik vagytok ti, akik szervezitek ezt a lelkigyakorlatot?


Erika:
Gabival ketten (Mézinger Gabriella SJC) szerzetesek vagyunk a Jézus Szíve Társaságában, amely egy magyar alapítású Szent Ignác-i közösség, és az idén ünnepli 100 éves születésnapját. Küldetésünkben kezdetektől kiemelt helye van a nők szolgálatának. Évek óta kísérünk hivatásukat kereső nőket, a Gyöngyszemek női lelkiségi műhelyünk a női identitás elmélyítésében segíti a résztvevőket.


Annamária:
Mi pedig Boldával (Szebedy Bolda) civilek vagyunk. Régebb óta ismerjük egymást, így négyünket az hozott össze, hogy bennünk volt a vágy, milyen jó lenne egy nőknek szóló lelki program.

 

Online értekezlet, online színház, online mise és most még online lelkigyakorlat is. Van-e erre igény, nem untunk még bele ezekbe az online (pót)programokba?

 

Annamária: Talán megtévesztő egy kicsit az online megnevezés, valóban e-mailben juttatjuk el a lelkigyakorlatos anyagot a résztvevőkhöz, ez a csatorna nyit lehetőséget arra, hogy sokan jelentkezhessenek (már több mint 3000 feliratkozónk van). Ezt követően a résztvevőre van bízva, hogy azt önállóan dolgozza-e fel vagy maga köré hívja három-négy nőtársát, akikkel közösen tudja személyesen megélni. A lelkigyakorlatos idő alatt három alkalommal lehetőség lesz egy közös, online vezetett imába becsatlakozni. Bár már eléggé fárasztó a virtuális tér, a reakciókat látva szerintem még nem untunk bele teljesen, és úgy látom, hogy azért virtuálisan terjedő lelkigyakorlatos anyagokra óriási igény mutatkozik.

 

Akkor mindenki megnyugodhat, hogy nem lesz a számítógép vagy a telefon elé szögezve ezzel a lelkigyakorlattal.

 

Annamária: Nem, semmi esetre sem. A lelkigyakorlatos anyagban vannak bevezető gondolatok, szentírási szakaszok, s hogyha azt valaki megkeresi a saját szentírásában, és onnan olvassa, akkor máris kilép a virtuális térből. Aztán van olyan gyakorlat is, ami hétköznapi helyzetekben megvalósítható, zenét is küldünk az anyag részeként, melyet szabadon, bárhol meg lehet hallgatni. Úgyhogy ebben van egy rugalmasság, kötetlenség.

 

Erika: Az online itt igazából egy kaput nyit meg, mert általában a lelkigyakorlatok egy helyhez és egy időponthoz kötöttek, és egy idő után kiteszik a lelkigyakorlatos ház kapujára a „megtelt” táblát. Az online tér azt teszi lehetővé, hogy akár saját otthonodból, bárhonnan a világból be tudj csatlakozni, a napodba bárhova beillesztheted az imaidőt.

 

Képünk illusztráció (Priscilla du Preez / unsplash)

 

A lelkigyakorlathoz számomra az is hozzátartozik, hogy elvonulok egy kicsit a hétköznapokból, és sokszor már ez is feltölt. Online hogyan tud megvalósulni, hogy ez egy lelki töltekezés legyen?

 

Annamária: Mikor hosszabb időre indultam lelkigyakorlatozni, sokszor jött az a kérdés, hogy „Na de mit fogsz ott annyi ideig csinálni?” Van ebben egy ellentmondásosság, hogyha elmegyek, akkor az olyan soknak tűnik, ha meg itthon maradok, akkor pedig olyan érzésem támadhat, hogy nem is lelkigyakorlatozom igazán. Még szerencse, hogy az Isten nem így működik! Ez az anyag, amit készítettünk, 15-30 percet rászánva is értékes lehet, ha valakinek csak ennyi ideje van. Bevezet egy mindennapi szokást, egy hétköznapok során megvalósuló otthoni lelkigyakorlatos tapasztalatot. És hogy ez mikor történik, az sincs kijelölve, nincs harangszóhoz kötve. Igyekszünk, hogy minél korábban megérkezzen az anyag, hogy a napnak egy olyan szakaszában lehessen használni, amikor van alkalmas idő az elcsendesedésre. Már több visszajelzést is kaptunk, hogy miért is lehet ez jó, pl. a kisgyerekes anyukáknak a reggeli órája az, ami nyugodtabb, szabadabb, könnyebben tudják saját magukra fordítani.

 

Erika: A lelkigyakorlatokhoz valóban az elvonulást szoktuk társítani, de az igazi kérdés az, hogy mi történik utána, hogy a lelkigyakorlatos kegyelmek hogyan épülnek be a mindennapokba. Az istenkapcsolatunk ápolásának egyik nehézsége a rendszeresség és a csend hiánya, ami a felgyorsult életritmusból és a túlzott aktivitásból fakad. Amióta online kísérünk lelkigyakorlatokat azt vettük észre, hogy a saját környezetben végzett lelkigyakorlat segítséget nyújt abban, hogy az Istennel való találkozást be tudjam építeni a hétköznapokba. Megtapasztalhatom, hogy Isten belép az otthonomba. Ez a lelkigyakorlat pont ebben erősít meg. Harminc napig egy sokszínű és értékes anyag segít abban, hogy egy rendszeres, élő és ápolt istenkapcsolatom legyen, és azzá a nővé válhassak, akit az Isten megálmodott.

 

Ez volt a másik felmerülő kérdésem: nem túl hosszú ez a harminc nap? Végig tudom-e csinálni ezt kitartóan? Aztán eszembe jutott, hogy a pszichológusok azt mondják, legalább 30 nap kell ahhoz, hogy egy szokás beépüljön. Ezért is terveztétek épp 30 naposra?

 

Annamária: A tervezés alatt vált számunkra világossá, hogy egy 30 napos folyamat mennyi értéket hordozhat. Egyébként a klasszikus Szent Ignác-i lelkigyakorlat is 30 napra szól, mi mind a négyen végeztünk ilyen 30 napos, személyesen kísért lelkigyakorlatot. Ez mindannyiunknak meghatározó élmény volt. S mivel május 31 napos, így van lehetőségünk egy plusz napra is, amit reflexióra, visszatekintésre szánunk.

 

Erika: A lelkigyakorlat alakulásában éreztük a Szentlélek vezetését és ihletését. Van, amit mi terveztünk így, és volt, amit közben fedeztünk fel. Folyamatosan érezzük az isteni gondviselést abban, ahogy bontakozik a lelkigyakorlat.

 

Ha már női lelkigyakorlat: gondolom, az rögtön adódott, hogy Mária és az ő élete legyen a téma, de milyen formában dolgozzátok fel?

 

Erika: Ahhoz, hogy nővé váljunk, szükségünk van olyan példaképekre, akik hitelesek, és akikkel azonosulni tudunk. Mária ilyen. A közös út a résztvevők belső értékeit kívánja kibontakoztatni, megerősíteni. Amikor a mottón gondolkodtunk, mindnyájunknak eszébe jutott Mária igenje. Így született ez a meghívás: Igent mondok. Mária Isten előtt mondja ki az igenét: ezáltal történik a megtestesülés. Arra hívjuk a résztvevőket is, hogy Mária igenjébe lépjenek bele. Mondjunk igent arra, hogy az Isten engem nőnek teremtett, hogy ezt ajándékként élhessük meg. A napi gyakorlatokkal egy kis igenre hívunk,  hogy az életre kimondott igen, apró lépések által, minél inkább az életünk részévé váljon.

Nektek személyesen mit jelent Mária és milyen Máriát mutattok be a lelkigyakorlat során?

 

Erika: Mária számomra Isten legszebb ajándéka. Ha Mária nincsen, én más nővé válok, nem azzá a nővé, aki vagyok. Mária példája, élete, támogatása, ahogy ő mellettem van segítette a nővé válásomat.

 

Annamária: Nekem az, hogy Máriával jól legyek, hosszabb idő, egy küzdés eredménye volt. A tavalyi évben volt egy olyan időszak, amikor irritált, nem tudtam mit kezdeni a naivitásával, az őszinteségével, a lendületével, és sokszor volt úgy, hogy riválisként tekintettem rá – nekem ezt a kapcsolatot vele rendezni kellett. Most már örömmel tölt el, hogy egy harmonikus kapcsolat mennyire más. Nem bánom azt sem, hogy ennek az ellenkezőjét is megéltem, hogy tudtam ebben őszinte lenni, elfogadni, hogy nem tudom őt hova tenni. Talán ez a tapasztalat adhat egy bátorítást azoknak, akik azt érzik, hogy ők most távol vannak Máriától, de szívesen közelednének hozzá.

 

Erika: Az Ignác-i lelkiség az emberi élettapasztalatokra épít. Máriával úgy találkozunk majd a lelkigyakorlat folyamán, mint egy hétköznapi nővel, aki megközelíthető. Néha az a nehézségünk, hogy a Mária-megjelenítések nem vonzóak számunkra, mert olyan elemeket emelnek ki a személyiségéből, melyeket a 21. századi ember távolinak érez. Mi végigjárjuk az ő útját, de olyan eseményeken és olyan módon feltárva, hogy ez emberközeli. Neki is voltak küzdelmei, voltak örömei, mint nekünk, és ehhez tudunk kapcsolódni. Úgy is mondhatnám, hogy természetes szépségében és egyszerűségében látjuk meg őt.

 

Annamária: Ha egy kicsit elvonatkoztatunk attól, hogy Mária szent is, meg szűz is, meg még királyné is, akkor meglátjuk azt is, hogy ő egy fiatal lány, akinek idős szülei voltak, akik korán meghaltak, és hogy végigjárja azokat a női helyzeteket, amit mások is: vágyakozó lány volt, özvegy is volt, van egy fia, akivel küzdenie kell, akit nem ért a világ. Ezeken az élethelyzeteken keresztül jobban tudunk hozzá kapcsolódni, közelibbé válik, az általa megélt érzésekre hangolódva pedig személyes viszonyt tudunk kialakítani vele. Nem a teológia felől, hanem az élet felől közelítjük meg őt.

 

Erika: A lelkigyakorlat tartalma és felépítése is ehhez illeszkedően modern, fiatalos.

 

Javasoljátok a leírásban a jelentkezőknek, hogy alkossanak közösségeket és osszák meg az élményeiket. Hogyan fog ez megvalósulni? Ha valaki nem olyan kezdeményező, ebben tudtok segíteni?

 

Annamária: Egy-két visszajelzés már eljutott hozzám, hogy szervezik a csoportot, tehát élnek ezzel a javaslatunkkal. Amit mi tudunk tenni az az, hogy májusban három vasárnap este virtuális vezetett imára hívjuk a résztvevőket, akik szívesen vannak együtt olyanokkal, akik újak számukra. A másik tervünk, hogy egy nyitó szentmisével indítjuk útjára a lelkigyakorlatozókat. Ez egy vegyes alkalom lesz, mert a Mária utcai Jézus Szíve templomba csak száz főt tudunk fogadni az óvatosság jegyében. Élőben lehet majd csatlakozni a templom YouTube-csatornáján keresztül május 1-jén 17 órától, a misét Vízi Elemér provinciális atya celebrálja. Egy másik, többszöri tapasztalatunk, hogy nagyon jó úgy lelkigyakorlatozni, ha közben imádkoznak értünk, vagy szentmisében hordozzák ezt a szándékot, ezért a lelkigyakorlatozóknak küldött üdvözlő levélben arra buzdítjuk őket, hogy egymásért is imádkozzanak. Emellett a köreinkben lévő atyákat is megkértük, hogy májusban mindennap szentmisében hordozzák a lelkigyakorlatozókat és az ő szándékaikat. Reményeink szerint az egész utat majd egy közös szentmisével zárhatjuk személyesen, május 30-án.

 

Képünk illusztráció (Priscilla du Preez / unsplash)

 

A közösség mellett javasoljátok azt is, hogy írjanak a résztvevők naplót a 30 nap alatt. Ennek mi a jelentősége?

 

Annamária: Ez is egy klasszikus lelkigyakorlatos elem. Igazából egy napló, amibe a résztvevő mindenféle kényszer nélkül leírhat pár gondolatot, érzelmet, vagy ami azon a napon megérintette őt. Az út végén vagy közben is segíthet, ha ezt a naplót visszalapozza. Nekem sokszor volt az az élményem, hogy egy-két nap után úgy hatottak rám a saját gondolataim, mintha nem is az enyémek lettek volna. Az emlékezetnek, az élménynek és talán az érzéseknek is jót tesz ez a naplózás.

 

Mondtátok az elején, hogy Mária élete példa. Miben lehet példa Mária a 21. századi nőnek? S milyen szerepe lehet a nőnek a 21. századi egyházban?

 

Annamária: Én azt éltem meg most, hogy tudtam figyelni valami ösztökélő belső hangra: legyek kezdeményező és úgy, ahogy azt én a természetes mivoltomból olyan „Jacsó Ancsásan”, nőként meg tudom tenni. Örömmel tettem, szabadon, és nem volt bennem elvárás, hogy minek kell megtörténnie, egyszerűen csak beleengedtem magam. Ennek a női együttműködésnek, ami köztünk megvalósult, van valami varázsa, s milyen jó lenne, ha sok nő ezt megérezhetné, hogy van benne valami, amit oda tud úgy adni az egyháznak, hogy abból neki öröme születik. Egy egész virágos mező lenne, ahogy ez a sok kicsi virág kinyílna. A bátorságot adnám a nőknek, hogy nekik van helyük és szerepük az egyházban – mondom ezt civilként.

 

Erika: Merjék odaajándékozni életüket Istennek, hogy az Ő szeretetéből tudjanak élni. Olyan más így élni! Fedezzék fel, hogy az egyház mi vagyunk, hogy az egyháznak van szíve, amely ott dobog Jézus Szívében. Ez az isteni Szív, ha kérjük, feltárja azt a szolgálatot, hivatást, amit örömmel, másokkal együtt tudunk megvalósítani. Az emmauszi tanítványok tapasztalata, amikor Jézussal együtt jártak, az, hogy lángolt a szívük. Hát, ezt kívánom minden nőtestvéremnek, hogy szeretetből, lángoló szívvel éljen.

 

A szervezők április 30-ig fogadják a jelentkezéseket. Az alábbi felületen utólag is elérhetőek lesznek az egyes napok elmélkedései és feladatai:

http://www.tahisziv.hu/igent-mondok-napi-anyagok

  • megosztas-feliratkozas-tamogatas
  • Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!

Fotó: www.tahisziv.hu (2) A nyitóképen a szervezők (balról jobbra): Balla Erika SJC, Szebedy Bolda, Jacsó Annamária, Mézinger Gabriella SJC; illustráló képek: Priscilla du Preez / unsplash (2)

Legújabb könyveink: